Augusztus 20

Írta: Szerkesztőség 2025. augusztus 19. kedd 17:48

Augusztus 20. az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk, amely közel 1000 éves múltra tekint vissza.

Szent István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevételének napját emelte hivatalos ünnepnappá, ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. A Szent István életét bemutató Hartvik-legenda (1097–99) szerint István könyörgött, hogy ez legyen az ő halálának a napja is, és ez is lett, 1038. augusztus 15-én halt meg.

Szent István halálának körülményei Kálti Márk Képes krónikája által maradt ránk:

„ A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király azután országlásának negyvenhatodik évében, a boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszteletére. Sok jel és csoda történt ott e Szent István király érdemeinek közbenjárására, a mi urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, ámen .”

István királyt 1083. augusztus 20-án az általa alapított székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templomban avatták szentté, I. László király kezdeményezésére. Innen ered augusztus 20. hagyománya. Szent István képével összefonódó Mária-tisztelet egyre inkább megerősítette az ünnep vallási jellegét.

A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani.

Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok.

I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.

„ Örvendezzél, Isten Anyja, szíved mélyén. Boldog vagy, Magyarország, hogy Szűz Mária szent napját ünnepled. Ujjongjon az ég, a föld s a tenger!”

(Az ünnep Magnificat-antifónája az I. Esti dicséretből)

A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.

1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.

Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát.

Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának.

János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország Királynőjévé.

A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték.

Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.

Mária Terézia 1771-ben elrendelte Szent István szentté avatásának rendszeres megünneplését. Korábban, 1764-ben ő alapította a Szent István-rendet is.

Az 1848/49-es szabadságharc leverése után nem engedélyezték augusztus 20. megünneplését, mivel Szent István királyunk a független magyar állam jelképe volt.

1891-ben Ferenc József az ipari munkásság számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, ami ellen több felekezet és nemzetiség is tiltakozott. 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelettel írták elő először a középületek fellobogózását augusztus 20-án és 1927-ben rendezték meg az első tűzijátékot ezen a napon.

Augusztus 20. ebben az időszakban vált a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé, melyet már nemcsak az anyaországban és közvetlenül a határon túl ünnepeltek, hanem a más országokba kivándorolt magyarok is.

Az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki: lehetőséget adott a területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott magyarságnak a Szent István-i Magyarországra való emlékezésre.

A második világháború alatt a tűzijáték megrendezése szünetelt.

1947-ben mintegy félmillió résztvevővel és Mindszenty József bíboros vezetésével tartották meg a Szent Jobb-körmenetet a pesti Bazilikától a Hősök teréig, amit a következő évben, -más forrás szerint 1950-ben a Rákosi-rendszer betiltott. Megszüntették az ünnep egyházi és nemzeti jellegét, de nem törölték el munkaszüneti nap jellegét (mint március 15-ét), hanem a tartalmát változtatták meg. Először az évtizedek óta aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepének nevezték, a „dolgozó parasztságot” előtérbe helyezve. ( előző cikkünkben írtunk erről).

1949-ben pedig erre a napra időzítették az új, szovjet mintájú alkotmány hatályba lépését, az új – szocialista – államalapítást, ezért a következő évben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánította augusztus 20-át.

1991-ben pedig az első szabadon választott Országgyűlés törvényben emelte hivatalos állami ünneppé az államalapító Szent István napját.

Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet, Magyarország legrangosabb elismerését.

Ezen a napon gyönyörű országunk és fővárosunk különböző programokkal várja az embereket, és ismét lehetőségünk nyílik arra, hogy közösen csodálkozzunk rá a hagyományokban, kultúrában, gasztronómiában gazdag Magyarországra, amelynek egyedisége éppen a sokszínűségében rejlik.

Ünnepeljük együtt békében 2025. augusztus 20-án.