Semmelweis nap

Semmelweis Ignác Fülöp 1818. július 1-én született Budán, és Döblingben halt meg 1865. augusztus 13-án.
A fiatalon meghalt magyar orvosnak az utókor „az anyák megmentője” címet adományozta, munkásságát, a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseit, és azok dokumentumait.2013-ban az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága A világ emlékezete program részének nyilvánította.

Mi is az a gyermekágyi láz, amelynek jelentőségét Semmelweis felismerte?

„A gyermekágyi láz (febris puerperalis)
Egyes baktériumok, illetve kórokozók a szüléstől erősen igénybe vett méhbe jutva meleg, tápanyagban gazdag környezetet találnak, a méhlepény leválásával keletkező nagy seben keresztül pedig a kórokozók bejutnak a véráramba is. A következmények a hashártya vagy a méhnyálkahártya, illetve egyéb szervek gyulladása, sűrű erős lázrohamokkal kísérve. Hatékony kezelés nélkül a legtöbb esetben néhány napon belül szepszis („vérmérgezés”) lép fel, ami végül halálhoz vezet.”

Semmelweis Ignác 1851-ben fizetés nélküli tiszteletbeli főorvosként átvette a Pest város közkórházaként funkcionáló Szent Rókus Kórház szülészeti osztályát, majd 1855-ben nyerte el a pesti szülészeti tanszék (a mai Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai részlegének elődje) vezetését. Híres, 1861. május 27-én kelt utasítványát már ebben a minőségében függesztette ki az akkor már a Kunewalder-házba átköltözött klinika valamennyi ajtajára. Ebben elrendelte a klóros vízzel való kézmosást a szülő nők vizsgálata előtt. „A gyermek-ágyi láz legnagyobb részben akkint származik, hogy tanuló és tanulónők szétbomlott állati anyaggal bemocskolt ujjal vizsgálják a szülőnőket…Ennek következtében oly orvosok, kik hullával vagy a fennemlített kóresetekkel foglalkoznak, a gyakorlati szülészetre fel nem vehetők…” – írja az Utasítványban, mely teljes címe: „Utasítvány a pesti m. k. egyetemi, szülészeti kórodán tanuló és tanulónők részére, a gyermek ágyi-láz elhárítása végett”. Munkásságával 0,85 százalékra szorította le a kórházban gyermekágyi láz következtében elhunytak arányát.

Mivel Semmelweis nem tudta tudományos magyarázatát adni a tapasztalati úton hatékonynak bizonyult módszerének, ezért javaslatait a kortársak elutasították, annak ellenére, hogy a statisztikai adatok őt igazolták. Innen ered a Semmelweis-reflex kifejezés, mely elsősorban az angolszász nyelvterületen terjedt el, és a tények automatikus elutasítását jelenti megfontolás, vizsgálat vagy kísérletezés nélkül. Egy olyan reflexszerű emberi reakció, amely automatikusan elutasítja az új információt a rögzült normák, hiedelmek vagy paradigmák miatt.

Louis Pasteur csak az 1860-as években fedezi fel a kórokozókat, és ez igazolja majd tudományosan Semmelweis módszerét.

Felfedezését és az aszeptikus eljárással elért eredményeit Semmelweis csak barátai hosszas unszolására, évekkel később publikálta, először 1858-ban a Markusovszky Lajos által szerkesztett Orvosi Hetilapban A gyermekágyi láz kóroktana címmel. 1860-ban Bécsben adatta ki az 1861-es évszámmal megjelenő, német nyelvű könyvét: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése). Ebben az 1847 és 1861 közötti tanulmányait összegzi. A könyv megjelenése után Semmelweis maga küldött el egy példányt a magyarországi helytartótanácsnak, ők a pesti egyetem orvoskarának a véleményét kérték, így lett hivatalos utasítás az, hogy Semmelweis javaslatát be kell építeni a kórházi gyakorlatba. A legfőbb magyar kormányhatóság, a Helytartótanács 1862. szeptember 1-jén körrendeletet intézett az összes törvényhatósághoz Semmelweis szabályainak bevezetése érdekében. Ezután 1861-ben, majd 1862-ben jelent meg az orvos kollégáknak írt első és második nyílt levele németül. Újszerűségével és kiváltképp szenvedélyes hangvételével a hazai, de főként a külföldi szakma túlnyomó részének elutasítását és támadásait váltotta ki.

Már évekkel a halála előtt magatartásában furcsaságok mutatkoztak. A felfedezése óta kialakult súlyos önvád mellett a támadások még jobban próbára tették megviselt idegrendszerét, amely 1865 nyár elejére elmezavarrá súlyosbodott. Semmelweis felesége a bécsi barátjukhoz, Hebra professzorhoz fordult, aki július 31-én Döbling elmegyógyintézetébe utalta Semmelweist, ahol augusztus 13-án meghalt. Halálának furcsa és méltatlan körülményeiről már előző cikkeinkben írtunk, és amely azóta is tudományos viták tárgya.

Magánélete is küzdelmes volt.
1857-ben kötött házasságot az akkor 18 éves Weidenhofer Máriával. Összesen öt gyermekük született, de közülük csak három érte meg a felnőttkort. Ma is élő leszármazottja csak Antónia lányától született, aki egyéves volt apja halálakor. Antónia öt gyermeke közül egyik lánya, Lehoczky Marietta Hüttl Tivadar sebésszel kötött házasságot 1916-ban, és egy fiú ikerpárnak adott életet, azonban a szülést követően életét vesztette. A két testvér, Tivadar és Kálmán nevelésében a nagymama, Semmelweis Antónia nyújtott segítséget. Kálmán tűzérfőhadnagyként a II. világháborúban életét vesztette. A másik testvér, apja nyomdokába lépve szintén orvos lett. A sebészprofesszor Dr. Hüttl Tivadar fiait, vagyis Semmelweis Ignác ükunokáit, Dr. Hüttl Kálmán (†2019) egyetemi tanárt és Dr. Hüttl Tivadar adjunktust egyaránt az egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájához köti munkássága.
A negyedik generációs Semmelweis leszármazók dr. Hüttl Artúr és dr. Hüttl András pedig szintén orvosok, akik visszatekintve híres ősük munkásságára, azt tartják a legnagyobb tragédiának, hogy Semmelweis Ignác korszakos felfedezése és munkája életében nem lett elismerve.

2010 novemberében Réthelyi Miklós, Magyarország nemzetierőforrás-minisztere törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, amelyben Semmelweis Ignác születésnapját, Semmelweis-napi munkaszüneti nappá nyilvánítását kérte a következő indoklással: „az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését, presztízsének emelését szolgálja”.
A javaslat 2011-ben lépett hatályba, és azóta minden év július elseje a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe.

Semmelweis Ignác nevét ma világszerte egyetemek és számos múzeum őrzi.
Emlékérem és jutalomdíj is elnevezésre került róla, melynek átadására születésnapján, a Semmelweis napon kerül sor.
1954-ben helyezték el szobrát Chicagóban a sebészek világszövetségének előcsarnokában a világ tíz legnagyobb orvosa között. A szobron Semmelweis együtt látható egy általa megmentett anyával, és annak kicsinyével.

A 19. század egyik legnagyobb hatású orvosa volt. Felfedezése anyák millióit mentette meg szerte a világon az értelmetlen haláltól.
2025-ben is fejet hajtunk Semmelweis Ignác emléke előtt.

Írta: Szerkesztőség     2025. június 30. hétfő 15:20