| 2010 július 03
Országszerte felzúdulást váltott ki az a kormányzati javaslat, ami szerint 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadó terhelné a közszférából elbocsátott dolgozók 60 napon túli végkielégítését.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a minap egyértelművé tette: a kéthavi juttatáson felüli végkielégítések megadóztatása a közszféra egészére vonatkozik, ha a parlament elfogadja ez erről rendelkező törvényt.
Orbán Viktor 29 pontos gazdasági akciótervének 18. pontjaként jelentette be a 98 százalékos adókulcs bevezetését. A kormány így állítaná le az irreálisan magas végkielégítések kifizetését, ám a közszféra érdekvédői szerint a javaslat túllő a célon, ugyanis pedagógusok, orvosok, ápolónők, rendőrök, önkormányzati dolgozók is a törvény hatálya alá tartoznának, s esetükben szó sincs hatalmas juttatásokról. Bár a parlamenti vitában a törvény tartalmilag még változhat, az eddigi részletek ismeretében az Alkotmánybírósághoz fordultak a szakszervezetek. Zalai véleményeket gyűjtöttünk.
- A végkielégítés arra való, hogy az elbocsátott dolgozó meg tudjon élni, amíg újabb munkát talál vagy átképzi magát. Ám egy tanár vagy nővér 2 havi végkielégítése erre biztosan nem lesz elég, e juttatás ugyanis a fizetéssel arányos. Ahelyett, hogy a végkielégítési botrányok felelőseit keresnék meg, az egész közszférát sújtják a javaslattal - fogalmazott Takácsné Barna Éva, a Pedagógusok Szakszervezetének zalai elnöke. Hozzátette: a közszféra így rosszabb helyzetbe kerül a versenyszféránál, az pedig egyenesen értelmezhetetlen, hogy visszamenőleges hatályú lenne a rendelkezés. Akit ugyanis az év elején elbocsátottak, már kapja a végkielégítését.
A javaslatról kikértük az EDDSZ megyei elnöke, Pintér Istvánné véleményét is. Az egészségügyiek érdekvédelmi szerveződése nemrég átigazolt a köztisztviselőket, közalkalmazottakat, pedagógusokat is tömörítő Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájához, így az elnök az ő véleményüket is tolmácsolta.
- Azokat a közalkalmazottakat, akik 8 évnyi munka után kerülnek ilyen helyzetbe, nem érinti a változás, ugyanis ezen időtartam után eleve 2 havi végkielégítés jár. De akkor miért sújtják azokat, akik ennél többet, hosszú évtizedeket dolgoztak végig a munkahelyükön? Az unióban fontos alapelv az egyenlő esélyek biztosítása. Miként viszonyulnak ehhez a javaslatok?
Mint elmondta, ha valakit nyugdíj előtt bocsátanak el, az új konstrukció szerint kevesebb végkielégítést kap, mint a 8 év után távozó, hiszen az egyéb terheket is a kéthavi végkielégítésből vonják le.
A tervezett rendelkezések az egészségügyet pillanatnyilag nem érintik közvetlenül, hiszen inkább a létszámhiány a jellemző, semmint a leépítés. A különböző hivatalokban azonban élesre fordulhat a helyzet, nem is szólva a személycserék érintettjeiről.
Pintér Istvánné elmondta, egyelőre nem terveznek tiltakozó akciókat, a szakszervezetek megpróbálják jogi úton rendezni a problémát.
( Szerző: Horváth A. Attila, Magyar Hajnalka )
